Az Aikidoban létezik egy bizonyos lelki állapot, melyet minden egyes embernek meg kellene próbálnia elérni.

Ugyanakkor az Aikido az ehhez vezetõ út egyik jelzõtáblája.

Az Aikido körülveszi a támadót, míg a végén az elveszti minden ellenséges szándékát. Természetesen önmagában véve ez nem cél, a cél megnevezése valószínûleg lehetetlen. A módszerek, melyekkel az ellenséges elképzelések legyõzhetõk, a következõ négy kategóriába sorolhatók:

Az Aikidot a negyedik gondolat itatja át (az összeütközés elkerülése), és ennek elérése érdekében a 3. elképzelést gyakoroljuk a technikákban: a foglyulejtést és a mozgásképtelenné tételt; ezért az Aikidon belül nincsenek technikák az ölésre vagy a támadó szándékos megsebesítésére.

A technikákat csak kézzel kell végrehajtani, és nincsenek olyan támadó mozdulatok, mint az ütés és rúgás. Sõt, a technikák csak akkor "lépnek életbe", ha valaki megtámad. A támadó és a védekezõ közötti távolság megvalósulásának módja a tegatana - a kézkard. A technikák nem birkózással kezdõdnek, hanem egy bizonyos távolságból.

A technikák speciális jellemzõje, hogy az Aikido szellemiségén keresztül akarja az egyén õszinte szándékát beteljesíteni, mely megvalósult szándékban nincs egy szikrányi értelmetlenség vagy igazságtalanság.